A hólyaghurut az esetek többségében felszálló fertőzés, vagyis a húgycső irányából terjed felfele, leggyakrabban a bélflórában jelen lévő E. coli baktérium húgyutakba történő bejutásával. Íme, a három leggyakoribb tévhit.
Első tévhit: A hólyaghurut egyik közismertebb neve a felfázás, ezért sokan összefüggésbe hozzák a hideggel
Mindenki számára ismerősek lehetnek a következő intelmek: „vegyél zoknit, ne ülj hideg kőre, öltözz fel, mert felfázol!” Az, hogy a nem megfelelő öltözködés, hideg felületen mezítláb járás stb. felfázást okoz, önmagában nem igaz. Így a hólyaghurut előfordulása sem évszakfüggő.
A valódi ok fertőzés, mégpedig bakteriális eredetű. A hólyaghurut, vagyis cisztitisz kialakulásáért leggyakrabban az E. coli baktérium tehető felelőssé. A cisztitisz az esetek többségében úgynevezett felszálló fertőzés. Ez azt jelenti, hogy a bél-, és a hüvelyflórában is jelen lévő E. coli baktérium a húgycsőbe való bejutását követően halad felfelé, a hólyag irányába, ahol megtelepedve viharos gyorsasággal szaporodva gyulladást okoz. Önmagában ugyan nem elégséges körülmények, ám az altest lehűlése, vagy az átnedvesedett ruházat járulékos tényezőként mégis segíti a fertőzés kialakulását, illetve a tünetek romlását, mivel ezek miatt is csökkenhet a szervezet kórokozókkal szembeni védekezőképessége. Mindenesetre szerencsésebb „felfázás” helyett a hólyaghurut megnevezés használata.
Második tévhit: Felfázással minden esetben orvoshoz kell fordulni
Az ügyeletet ellátó orvosok rendszeresen találkoznak cisztitiszes panasz miatt orvosi segítséget kérő betegekkel. Bár a tünetek és panaszok kifejezetten erősek is lehetnek (heves, égő fájdalom, véres vizelet), a betegség az esetek jelentős részében komplikációmentes, és időben elkezdett otthoni kezeléssel nem is biztos, hogy orvosi ellátást igényelne. Ugyanis a hólyaghurutra utaló első panaszok – gyakori vizelési inger, égő érzés vizeléskor, esetleg alhasi görcsök – jelentkezése esetén a bőséges folyadékpótlással, tüneti szerekkel (pl. fájdalomcsillapító, görcsoldó), medveszőlőlevél-tartalmú készítménnyel, pihenéssel jó eséllyel meggátolhatjuk a fertőzés súlyosbodását. Természetesen olyan is van, hogy orvoshoz kell fordulni. Visszatérő fertőzésnél, súlyos panaszoknál (magas láz, hidegrázás, véres vizelet), egyéb komoly betegség alatt (pl. leukémia) jelentkező kifejezett panaszoknál, valamint terhesség esetén is. Ilyenkor az orvos általában már antibiotikum szedését javasolja, de szükség esetén vérvételt, vizelettenyésztést, képalkotó vizsgálatot is elrendelhet.
Harmadik tévhit: A felfázás csak a nőket érinti
A hólyaghurut valóban nőknél fordul elő gyakrabban. A nők 60 százaléka életében legalább egyszer szenved a panaszoktól. De a kórkép férfiaknál is előfordul. A megjelenés gyakoriságában való eltérés a hölgyek anatómiájával magyarázható. A rövid női húgycső, valamint a hüvely- és végbélnyílásnak a húgycsőhöz való közelsége könnyíti a kórokozók húgyutakba való bejutását. Persze azért a férfiak sem ússzák meg teljesen ezt a betegséget! Náluk a leggyakoribb hajlamosító tényező az életkor előrehaladtával jelentkező prosztatamegnagyobbodás, de mindkét nemnél segíti a felfázás kialakulását a legyengült immunrendszer, bizonyos társbetegségek, gyógyszerszedés, húgyúti kő vagy a tartós katéterviselés is.
Forrás:webbeteg