LÉZERTERÁPIA

A lézer a fényforrások egy speciális típusa, mesterségesen előállított, nagy energiasűrűségű fénysugár. Elnevezése az angol Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation (Gerjesztett sugárkibocsátás általi fényerősítés) kifejezés rövidített változatából származik (LASER). A lézerfény a XX. század nagy fizikai felfedezése.

Az első lézert 1960-ban, a neves amerikai fizikus, Theodore H. Maiman fejlesztette ki. A prototípus alapanyaga rubinkristály volt, gerjesztésként pedig egy villanólámpa fényét használta.

A lézer által kibocsátott hullámok mágneses mezejének iránya állandó.


 

Ma már nagyon sokfajta lézert alkalmaznak. A lézer fénye monokromatikus, tehát egyszínű.

 

Az orvostudományban manapság már természetesnek számítanak a lézerszikék, melyekkel akár egytized milliméteres pontossággal tudnak hajszálerekkel sűrűn ellátott szerveken is – agy, máj, szem – beavatkozásokat végezni, mert a pontosság mellett ezeket a vékony erecskéket a lézer hője le is zárja.


 


 

A lézer a gyógyászatban


 

A lézer alkalmazása friss témának minősül a gyógyászatban, alig az 1950-es években kezdték alkalmazni. Azt mondhatjuk, hogy a bőrgyógyászatban „mutatkozott be”, az úgynevezett tűzfolt anyajegyeket távolították el vele. Ezt követte a sebészet, pontosabban a mikrosebészet. Majd lassan a mikroszkópoknak köszönhetően a sebészet minden területén kezdték használni,    a szemészeteken, nőgyógyászatokon és az idegsebészeten.


 

A kísérletek kimutatták, hogy a lézer intenzív, koncentrált tiszta fénye a lézer típusától és a sugárban összpontosuló energia mennyiségétől függően különböző módon hat a szövetekre. A nagy teljesítményű lézersugár például úgy vág, akár a legélesebb szike, ugyanakkor nagy pontossággal vezérelhető, s kevesebb fájdalmat okoz. Az első lézerrendszerekkel azonban bármilyen finom metszést lehetett ejteni, a velük dolgozó orvosok számára sokáig csak a testfelszín volt elérhető.


 

Az 1970-es évek óta világszerte nagyon sok pozitív kutatási eredmény született. Oroszországban, majd később pedig Kínában több tízezer betegen tesztelték, és az így szerzett tapasztalatok, statisztikák magukért beszélnek! Egy kínai kutatás rámutatott;  a lézerkezelés a gyógyászatban az egész szervezetre képes pozitív hatást gyakorolni, hiszen nem csupán a kezelt területre, hanem (a teljes érhálózaton keresztül) a komplett vérkeringésre hatással van.


 

A lézerterápia megnöveli a vérzsírokat lebontó enzimek (koleszterin transzferáz, lipoproteniáz) aktivitását, melyek a vörösvértesteket körülvevő zsírréteg oldásában játszanak fontos szerepet. A zsírrétegüktől megszabadult vörösvértestek újra képesek lesznek oxigénfelvételre, így javul a vér oxigénszállító kapacitása. Vérünk oxigénszállító képessége a vörösvértestek működésén alapul, mivel a vörösvértestek sejthártyáján átjutó oxigén molekula képes a hemoglobinhoz kötődni.


 

A lézerterápia a vér rögösödését is gátolja, mivel a vörös vérsejtek a zsírrétegüktől megszabadulnak, így újra felszínre kerülnek a negatív töltéseik, növelve ezzel a taszító erőt két sejt között. Az eredetileg összetorlódott sejtek elkülönülnek egymástól.

A lézerterápia gyógyszerekkel, fizikoterápiával jól kombinálható. Hatására a krónikusan szedett gyógyszerek mennyisége csökkenthető.


 

A lézerterápia fájdalom és érintésmentesen végezhető, így nem okozhat sérülést, fertőző betegség nem vihető át más betegre. Nem allergizál, nem okoz sugár- vagy elektromos terhelést, nincs mellékhatása. Egyedül szemünk ideghártyájára, a retinára veszélyes, ezért védőszemüveget használunk. Mivel a lézerterápia semminemű fájdalmat nem okoz, gyermekek is jól tolerálják. Gyermekeknél történő alkalmazásnál fontos a pszichikai hatás, hogy a készülék és maga a kezelés gyors és barátságos.


 

A lézerkezelésnek nem csak gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása van, hanem teljes mértékben fájdalommentes és hozzájárul a végleges gyógyuláshoz. A lézerkezelés érintésmentes, tehát nem áll fent fertőzésveszély, ezért biztonsággal alkalmazható otthon is. Használata egyszerű és fizioterpiával kombinálva fokozható jótékony hatása.

 


 

A lézer alkalmazása a magyarországi kórházakban


 

A lézeres kezelések mára már elterjedtek a magyarországi kórházakban is. Bár az állami egészségügyi intézmények többsége sajnos kapacitás hiányában nem tudja vállalni, hogy félévente több mint 5-15 kezelést biztosítson betegei számára, azért valóban egyre több kórházban találkozunk a lézeres kezelés lehetőségeivel.


 

Nézzünk néhány ismert kórházat, amelyek rendszeresen alkalmaznak lézertechnológiát fizikoterápiás, vagy rehabilitációs céllal:

  • Állami Egészségügyi Központ (Honvéd Kórház: fizikoterápia)

  • Szent János Kórház, és az Észak-Budai Egyesített Kórházak (traumatológia)

  • Uzsoki Kórház (központi intenzív osztály)

  • Budai Irgalmasrendi Kórház (Ortopédia)

  • GMC Nemzetközi Orvostovábbképző Központ

  • BRFK (Egészségügyi Osztály)

  • Rehabilitációs központok, magánorvosok, rendelőintézetek.


 

 

A orvosi lézerek típusai:

 

  • Diagnosztikai lézerek: kis teljesítmény, jó feloldóképesség, nagy megbízhatóság, adatfeldolgozó rendszer csatlakozik hozzá.

  • Lágylézerek (softlézerek): olyan He-Ne és diódalézerek, amelyek teljesítménye 1100 mW közé esik és egyszerű az optikai rendszere.

  • Sebészeti lézerek: nagy teljesítmény szükséges, ezért CO2, ND-YAG, excimer lézereket használnak, hiszen ezek teljesítménysűrűsége a legnagyobb. A megfelelő teljesítmény eléréséhez nyalábfókuszáló és tovább

 

 


 


 

A lágylézer (soft lézer)

 

1966-ban Mester Endre magyar professzor a kis teljesítményű (lágy) lézerek esetleges káros mellékhatásait kutatta és közben az ellenkezőjére jött rá, hogy a “lágy-lézer” az élő szervezetre “BIOSTIMULÁCIÓS” (serkentő) hatást fejt ki. És ezzel kezdetét vette a lágy lézer története.

A biostimuláció a szervezet öngyógyító folyamatának elindítása.

A soft lézerterápia kis energiájú (650 - 808nm teljesítmény) infravörös lézersugárral történik mely számos pozitív biológiai hatással bír. A sejteket határoló sejthártyák működését, a rajtuk keresztül végbemenő anyag és energia forgalmat jelentősen javítva a kezelt szövetek regenerációs képességét fokozza. A lágy lézerek sejtkárosodást nem okoznak, segítik a beteg sejtek eredeti funkciójának visszaállítását. A sebészeti lézerrel ellentétben a lágylézer vágásra nem alkalmas.

A lágy lézeres terápia napjainkban a legfejlettebb, és leghatásosabb noninvazív (tűszúrás, műtét nélküli) eljárások közé tartozik.

Az utóbbi időben érezhetően megnövekedett az otthon végezhető lágylézer kezelések iránti érdeklődés. Lehetővé teszi, hogy     a páciens rendszeresen kezelje magát az otthonában. Teljesen veszélytelen és maximálisan biztonságos, valamint az egész család használhatja.

A lágylézer javítja a sejtekben az oxigénellátást, az erek újraképződését, a vérkeringést. Csökkenti a gyulladásokat, az ödémákat. Alkalmazása megindítja az igen nehezen gyógyuló sebek gyógyulását, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatású. A megnövekedett ellenanyagtermelés javítja a szervezet általános védekezőképességét. Az ödémacsökkentés révén csillapítja az izom és ínfeszültségeket, így a balesetet szenvedett beteg igen hamar megszabadulhat a fájdalmától. Több mint 2000 tanulmányt tettek közzé a lágylézer (LLLT) fájdalomcsillapító kezelésekben történő alkalmazásáról, és mintegy 100 olyan kettős-vak vizsgálatot végeztek, melyek mind a lézerterápia klinikai értékét tanúsítják.


 

A lágylézer előnyei:

 

  • fájdalommentes, gyors és pontosan kivitelezhető kezelés;

  • alkalmas nem, vagy nehezen gyógyuló betegségek gyógyulási folyamatának beindítására, felgyorsítására;

  • érintésmentes kezelés is lehetséges vele, így fertőzött sebek, fájdalmas felületek kezelése esetén is jól alkalmazható;

  • fertőző betegség nem vihető át más betegre;

  • a kezelés bárhol elvégezhető, nem kötődik egy adott helyhez, kórházhoz vagy orvosi rendelőhöz;

  • elkerülhetők egyéb kezelések (gyógyszerek, sugárterhelés) általi mellékhatások;

  • a hatása gyorsan jelentkezik;

  • a kezelés ismételhető;

  • le tudja rövidíteni a kezelés időtartamát;

  • biológiai katalizátorként működik, a szövetek átmelegednek;

  • sejtképző és sejtregeneráló;

  • stimulálja az új bőrsejtek létrehozását és növekedését;

  • a bőr áteresztőképessége megváltozik, mert a sejthártya lipoidjai átrendeződnek;

  • a kollagén, és az elasztikus rostok képződése fokozódik;

  • gyulladás gátló hatása, az apró bőr feletti vagy alatti gyulladások enyhülnek;

  • aktiválja a kollagén szintézist, fokozza a sejtek energiatermelését (ATP)

  • újra strukturálja és átalakítja a szubkután rétegeket (fibroblastok);

  • szabályozza a sejten belüli és sejten kívüli struktúrák közötti kölcsönös áramlásokat;

  • növeli a kapilláris áteresztő képességet (ér-és nyirokrendszer);

  • tonizálja az érrendszert.

 

A sebészeti lézerrel szemben a lágy lézer nem okoz károsodást, a sejtekben egy sor egyébként lassan meginduló biokémiai folyamatot indít el és ezek mintegy katalizátorként hatnak és segít a beteg sejtek eredeti funkciójának visszaállításában. A lézer fénnyel besugárzott bőr olyan új anyagokat állít elő, melyek elősegítik a toxikus anyagok kiürülését, valamint biztosítják a bőr regenerációját.

 

 

A lágylézeres terápiás kezelést a következő betegségeknél alkalmazzák:

  • mozgásszervi betegségek (sport és egyéb sérülések, ízületek, gerinc, stb.);

  • fájdalom enyhítése;

  • bénulások maradványtüneteinek kezelése;

  • allergiák;

  • heveny és idült gyulladások kiegészítő terápiája, pl: arcüreggyulladás, középfülgyulladás;

  • degeneratív elváltozások okozta működészavarok javítása;

  • herpesz, örvsömör;

  • krónikus sebek;

  • diabéteszes láb;

  • Szív-és érrendszeri megbetegedések;

  • érszűkület;

  • visszerek;

  • pattanások, kiütések, serdülők bőrpanaszai;

  • fájdalomcsillapítás;

  • reumatikus problémák;

  • cukorbetegség;

  • lábszárfekély;

  • immunrendszer;

  • fejfájás, migrén;

  • asztma



 

A behatoló lézersugarak kölcsönhatásba lépnek a sejtekben lévő molekulákkal, és gyorsítják a sejtek szaporodását és a sejtek regenerációját, fokozódik a vérkeringés, javul az oxigénellátás.

A lézerterápia alkalmazási területei:

  • Sportorvoslás, traumatológia: heves fájdalmak csillapítására, duzzanatok csökkentésére, izomgörcs oldására.

  • Reumatológia: heveny és tartós gyulladások kiegészítő kezelésére, degeneratív elváltozások okozta funkciózavarok javítására és fájdalmak enyhítésére.

  • Ortopédia: veleszületett és szerzett elváltozások okozta funkciózavarok és az ebből származó fájdalmak csökkentésére.

  • Neurológia: ideggyulladások és fájdalmak, perifériás bénulások, spazmusok, kontraktúrák kezelésére.

  • Fül-orr-gégészet: külső hallójárat gyulladása, dobhártya-sérülések kiegészítő kezelésére, tartós torokgyulladás esetén, krónikus nátha kezelésére, melléküreggyulladások kiegészítő terápiájaként, lumbágó, arcüreggyulladás.

  • Bőrgyógyászat: hámhiányos állapotok - lábszárfekély, felfekvés -, dermatitisek, ekcémák, akne, égési sérülések, herpesz simplex és herpesz zooster (övsömör) kezelésére.

  • Fogászat, szájbetegségek: szájnyálkahártya-gyulladás és sérülés esetén, fogínygyulladáskor, traumás szájfájdalmak enyhítésére használható.

  • Bélbetegségeknél nagyon jó hatása van a lézernek végbélberepedések és sipolyok, valamint gyulladt aranyeres csomók kezelésére.

  • Rosszul gyógyuló sebek, fekélyek, valamint zárt izom és izületi sérülések kezelésére.

  • Kardiológia, érkezelés: értisztítás, értágítás, vérhígítás, véroxigenizálás.

 

Fontos tudni, hogy a lézeres kezelés nem alkalmazható festékes anyajegy területén, gombás bőrfelületen, a pajzsmirigy környékén, a mellen, rosszindulatú daganat területén, illetve rákot megelőző állapotot mutató bőrfelületen. Szintén tilos a kezelés ismeretlen eredetű lázas betegség esetén, valamint terhesség alatt az alhason, illetve az ágyéki gerinc területén.

 


 

A lágy lézerterápiának többféle alkalmazási területe létezik:

 

  • éren belüli alkalmazás, az intra vénás lézerterápia

  • külső alkalmazás, ezen belül beszélhetünk asztali lézerről és lézerzuhanyról

 

A külső alkalmazásnál a lézernek korábban kétféle típusa létezett a lézerceruza és a lézer zuhany. Az utóbbi években megjelent a kézi lágylézer valamint a csukló és orrlézer.

A kézi lágylézer


 

A kézi lágylézer kifejlesztéséhez hozzájárult, hogy a kutatók rájöttek, hogy nem mindegy hogy hetente vagy naponta kezelhető egy probléma. Így született meg a kézi lágylézer, amely technikailag a két előbb említett típus előnyeit ötvözi. A lézerceruzákhoz képest nagy energiával, több négyzetcentiméteres területet lehet velük kezelni. Ráadásul mindenhová magunkkal vihetjük, mert kicsik, könnyűek, ezzel biztosítva, hogy rendszeresen tudjuk a fájdalmas vagy gyulladt, beteg testrészeinket kezelni.


 

A lágylézer hatása nem kérdéses. Sok orvos szakember és neves sportcsapat mindennap használja.

 


 

Alkalmazási területe rendkívül széleskörű. Csak hogy néhányat említsünk azok közül, amire megoldást kínál:
 

  • a szövetek belsejében növeli egyes enzimek aktivitását (szukcinát (borostyánkősav) dehidrogenáz);

  • javítja a vérsüllyedési értékeket;

  • izom betegségek kezelése;

  • sportsérülések;

  • arc-, és homloküreg-gyulladás;

  • bőrproblémák, pattanások, égések, striák;

  • szülés utáni terhességi csíkok kezelése;

  • csökkenti a prostaglandin-szintet. A prostaglandinok átmenetet képeznek a hormonok és a neuroszekretumok között. Túltengésük okozza többek között a menstruációs görcsöket, nagymértékben gátolják a gyomornedvek kiválasztását, és megakadályozzák olyan jól ismert serkentőanyagok hatásának érvényesülését, mint a hisztamin vagy a pentagasztrin.


 

Sőt, még a háziállatokon is kiválóan alkalmazható. Egy sérült cica vagy idős ízületi problémákkal küzdő kutyus hihetetlen nyugodtsággal és hálás tekintettel tűri a kezelést, ami csökkenti a fájdalmat.


 

A csukló- és orrlézer


 

A legújabb kutatások a vér besugárzása területén újabb fantasztikus eredményeket hoztak és újabb alkalmazási területek felé nyitották meg a kapukat.

Egy kínai orvosi egyetemi kutatás rámutatott arra, hogy a nyálkahártya (orrüregben a legelérhetőbb) lágy-lézerrel történő besugárzása az egész szervezet keringésére pozitív hatással van. Először agyi infarktus utáni betegeket vizsgáltak és az agy bizonyos részein csökkent keringésű területeket találtak, amit rövid ideig „lágy-lézerrel” kezeltek és az egész agy területén jelentősen megnövekedett az agyi keringés. A keringési betegségeknél (infarktus, sztrók, trombózis…) a jövőben egyre nagyobb szerepet kap a lágy-lézer terápia.

Forrás:

Dr. Sandra Sándor: Lágylézer-terápia I – II

Dr. Horváth Judit: Lágylézer-terápia

Kevin Edelman: Egészségesen meghalni