A fővárosi csapvízben találták a legtöbb ólmot, amely nehézfém elsősorban a magzatok, csecsemők és kisgyermekek egészségét veszélyezteti. A vételi minták 14 százaléka haladta meg a határértéket, Budapesten így több mint hatszázezer, országosan pedig további százharmincezer ember ihat ólmos vizet, főleg a nagyobb városokban.
Elérhetőek a Nemzeti Népegészségügyi Központ a lakossági ivóvíz ólomtartalmát felmérő projektjének eredményei, amelyekből kiderült, hogy a csapvíz ólomtartalma miatti egészségkockázat elsősorban a fővárost és az ötezer fő feletti városokat érinti.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ programjának keretében a lakosok és az intézmények országszerte ingyenesen vizsgáltathatták be a csapvíz ólomtartalmát.
Az eredmények azt mutatják:
A NEHÉZFÉM SZENNYEZÉS SZEMPONTJÁBÓL A BELSŐ KERÜLETEK DÖNTŐ TÖBBSÉGE – FŐLEG AHOL 1945 ELŐTTI ÉPÜLETEK VANNAK – NAGYON MAGAS KOCKÁZATÚNAK MINŐSÜL.
Az adatok alapján a teljes csőcsere a fővárosban körülbelül ötvenezer, míg a vidéki nagyvárosokban körülbelül 32 ezer épületben lehet szükséges. Az egészségügyi kockázatok miatt időszerű lehet egy átfogó, országos akcióterv megalkotása a hosszú távú egészségügyi következmények miatt.
Az ólom, mint nehézfém ugyanis számtalan egészségügyi kockázatot rejt magában. A legfőbb probléma, hogy idővel felhalmozódik, az ólom pedig már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet, leginkább a vesét és az agyat károsítja. Forrás:index