Mielőtt azonban erről szólnánk, lássuk, miképp bizonyosodhatunk meg arról, hogy szervezetünk valóban elsavasodott-e, s ha igen, milyen mértékben. Ez azért is fontos, mert az emberek csekély hányadánál nincs szükség rá, sőt kimondottan káros lehet a lúgosítás, ha valamilyen okból – tisztán vegetáriánus étrend, egyes betegségek, például hasnyálmirigy-gyulladás miatt – nem történt elsavasodás. Az első teendő tehát: vásároljunk lakmuszpapírt, és ellenőrizzük rendszeresen a nyál és a vizelet kémhatását, pH-ját. (A beszerzés egyébként nem is olyan egyszerű, mert gyógyszertárban lakmuszpapír többnyire nem kapható.)
A szervezet elsavasodása kétféle módon mehet végbe, és erre utal a vizelet, illetve a nyál kémhatása, pH-ja. Ha a vizelet pH-ja reggel 6,0–6,5 között, este pedig 6,5–7,0 között van, akkor a szervezet az egészséges tartományban működik. Ha a nyál kémhatása egész nap 6,5–7,5 közötti értékű, akkor ugyancsak egészséges a szervezet.
A legmegfelelőbb időpont a pH mérésére: egy órával étkezés előtt, illetve két órával étkezés után.
A pH-egyensúly felborulása a legtöbb embernél az elsavasodást jelenti. Ez az állapot arra kényszeríti testünket, hogy a szükséges ásványi anyagokat – különösen a kalciumot, a nátriumot, a káliumot és a magnéziumot – a létfontosságú szervekből és a csontokból vonja ki abból a célból, hogy semlegesítse és biztonságosan eltávolítsa a savakat a testből. A szervezet nagymértékben elsavasodhat, bár ezt az állapotot gyakran évekig nem ismerik föl.
A vizelet és a nyál pH-ja
A vizelet pH-jának megállapítása azt jelzi, hogy a szervezet milyen mértékben képes hasznosítani az ásványi anyagokat. Az úgynevezett savas vagy savpufferek arra szolgálnak, hogy a szervezet ellenőrzés alatt tartsa az elsavasodás szintjét. Ha a savszint túl magas, akkor a testünk nem lesz képes a savak kiválasztására, és vagy kénytelen elraktározni őket a testszövetekben (ezt hívják autotoxikációnak vagy önmérgezésnek), vagy pedig semlegesíti, pufferolja őket. Az utóbbit viszont csak úgy tudja végrehajtani, hogy az ehhez szükséges ásványi anyagokat a különféle szervekből, csontokból választja ki.
A nyál pH-ja arra utal, milyen aktívan működnek a szervezetben az emésztőenzimek. Különösen igaz ez a májenzimek és a gyomorban működő enzimek aktivitására. A nyálvizsgálat föltárja, miként történik az enzimek áramlása a szervezeten belül, és az enzimek hatásaira is utal a szervezet különböző rendszereiben. Azokat az embereket, akiknél mind a vizelet, mind a nyál pH-jának mérésénél savas tartomány regisztrálható, „kétszeresen savasnak” nevezzük.
Tudnunk kell, hogy a szervezet képessége az ásványi anyagok és a különféle tápanyagok hasznosítására csak akkor maximális, ha a pH-érték is megfelelő. Ily módon az is lehetséges, hogy az ember egészségesen táplálkozik, mégsem képes a tápanyagok feldolgozására és hasznosítására. Ha valaki például táplálkozási vagy gyógynövényprogramban vesz részt, mielőtt hozzáfog, tudnia kell, hogy rendben van-e a szervezetében a sav–bázis egyensúly.
Mit tegyünk 6,5-es pH alatti értéknél?
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, mi a teendő akkor, ha a pH-mérések alapján a vizelet és/vagy a nyálteszt 6,5-es pH alatti értéket mutat. Először alkalmazzuk az első három lépést, majd folytassuk a továbbiakkal, amíg a megfelelő eredményt el nem érjük. Közben érdemes lakmuszpapírral állandóan ellenőrizni a pH-t.
1. Az enzimek bejuttatása rendkívül fontos.
2. Szükség van a megfelelő kalcium bevitelére, magnéziummal együtt.
3. Lényegesek az alkáli, lúgosító hatású fémek.
4. Minden zöld növény fogyasztása lúgosító hatású.
5. A kalciumot az A- és a D-vitamin „tartja meg” a szervezetben, ezért szükségessé válhat a pótlásuk.
6. Mi a helyzet, ha a pH még mindig savas? Ebben az esetben valószínűleg érdemes béltisztítást végezni, például útifűmag héjával (psylliummal).
Szükséges lépések 7-es pH felett
Ritkán ugyan, de előfordulhat az is, hogy valakinek a szervezete túlságosan lúgos kémhatást mutat. Erről akkor beszélünk, ha a vizelet és/vagy a nyálteszt 7-es pH-nál magasabb értéket mutat. Ilyenkor a következő lépésekre lehet szükség. (Érdekes módon ezek közül néhány azonos azokkal, amelyeket a túlságosan elsavasodott szervezetnél javasolnak. Ez azonban érthető, ha meggondoljuk, hogy ezek a lépések, illetve változások kiegyenlítő, tehát pufferhatással járnak, így a helyes irányba viszik el a pH-t – függetlenül attól, hogy milyen értékről indult el az illető.)
1. Az enzimek bejuttatása létfontosságú.
2. Szükséges a megfelelő kalcium bevitele.
3. C-vitamin alkalmazása. Akár napi 3000 mg-ra is szükség lehet, de a magasabb adagoknál figyelembe kell venni, hogy mennyire jól tűri az illető szervezete, mert nagy mennyiségű C-vitamin szedése hasmenést okozhat. A túl sok C-vitamin a vesét is megterheli!
4. Lenmagolaj.
5. Különféle zöld növények fogyasztása.
6. Béltisztítás a már említett útifűmaghéjjal.
Az ásványi anyagok bevitele
Hogyan juttathatjuk be a megfelelő ásványi anyagokat a kellő mennyiségben a szervezetbe? Ehhez a legjobb forrást a zöld levelű zöldségek biztosítják számunkra. Emellett hasznos a brokkoli, a kelbimbó, a bab, a répa és az édesburgonya fogyasztása is. A sötétzöld levelű zöldségek, különösen a tengeri eredetű, zöld növények igen hasznosak, így javasolt a lucerna, a sötétzöld alga, a Spirulina és a Chlorella, a zöldárpa és a búzafű. Ugyancsak előnyös a friss gyümölcs, különösen a pigmentanyagokban gazdag gyümölcs fogyasztása. Ajánlottak még a különféle olajos magvak, a komplex szénhidrátok, esetleg egy pohár bor.
A kis adagokban és gyakran fogyasztott ételek segítenek abban, hogy az ásványi anyagokban gazdag táplálék eljusson a vékonybélbe, ahol felszívódhat és hasznosulhat. Ha a bélben nincsenek ásványi anyagok, akkor a szervezet katabolikussá válik, és a számára szükséges ásványi anyagokat az izmokból, a csontokból és a fogakból vonja ki.
Jó tudni, hogy bizonyos állapotok, illetve anyagok az ásványi anyagok hiányához vezetnek. Így ezzel a veszéllyel jár a vízhajtók szedése, a desztillált víz ivása, a kávé és a tea, a szódavíz és az alkohol fogyasztása, a hányás, a hasmenés, a túl gyakori vizelés, a nagy mennyiségű állati fehérje bevitele, a sok egyszerű cukor fogyasztása, a megadózisban bejuttatott C-vitamin és az izzadás.
Ha csak egyféle ásványi anyagot viszünk be nagy mennyiségben a szervezetünkbe, a kívánatossal ellentétes hatást érhetünk el. Ehelyett többféle ásványi anyag fogyasztása javasolt több részletben, kisebb dózisokban.
Válasszunk megfelelő élelmiszert!
Attól, hogy egy bizonyos élelmiszer önmagában savas hatású, nem biztos, hogy a szervezeten belül is savas marad. Átalakulhat lúgosító hatásúvá is. Ugyanez igaz fordítva is: a lúgos élelmiszerekből savas hatású válhat a szervezeten belül. Ennek oka az, hogy a szervezet feldolgozza, „elégeti” a táplálékot, s a kémhatás szempontjából a bonyolult biokémiai folyamatoknak a végeredménye számít. Például a méznek és az egyszerű cukroknak lúgos kémhatású hamujuk van ugyan, a bennük lévő cukor magas koncentrációja miatt azonban a szervezetben savasító hatásúvá válnak.forrás:tgy-magazin