Sajnálatos módon a perifériás verőérbetegség, közismertebb nevén az érszűkület Magyarországon mintegy 400 ezer embert érint. Az érszűkületben szenvedő betegek 30 százaléka - felismerés, megfelelő kezelés, életmódváltás és odafigyelés nélkül - 5 éven belül meghalhat valamilyen szív-érrendszeri betegség következtében. Emiatt is fontos a megelőzés és a rendszeres szűrővizsgálat, mivel így már tünetmentes állapotban is észlelhető a probléma, a megfelelő életmód és kezelés pedig segít a végtag-amputáció, szívinfarktus vagy stroke megelőzésében.
Köztudatban az érszűkületet a végtagzsibbadással vagy a végtagok hidegségérzésével és fázásával kötik leginkább össze, és a terhelésre jelentkező lábfájdalmat kevéssé tartják számon, pedig valójában ez utóbbi tünet a jellemző erre a betegségre.
Dr. Kósa Éva angiológus arra mutat rá, hogy miért kerül a betegség sokszor későn felismerésre és kezelésre.
Mi az érszűkület?
Az érszűkület a verőerek - artériák - falának kóros átalakulása, merevvé válása, melyet a belső átmérő, így a keringő vérmennyiség csökkenése jellemez. Következésképpen csökken az ellátott szövetek tápanyag és oxigén-ellátottsága, mely kezdetben járáskor kialakuló lábfájás súlyosabb esetben a szövetek elhalásához is vezethet. Ez utóbbi a lábak kisebesedését, a lábujjak elfeketedését okozhatja, ami már a végtagot is veszélyezteti.
Az érfal szerkezetének átalakulása már a 30-as életkorban elkezdődhet, többszörös kockázati tényezők fennállásakor akár érszűkület is kialakulhat. A betegség a kor előrehaladtával egyre gyakoribb. Kockázati tényezőkként a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, magas vérnyomásbetegség, öröklött hajlam szerepelnek.
Milyen tünetek esetén gondoljunk érszűkületre?
Lábfájás: a legjellemzőbb tünet. Terhelésre - pl. gyaloglás, lépcsőzés - jelentkező feszítő vagy görcsös lábikra vagy combtájéki fájdalom, mely pihenésre múlik. Kezdetben e tünet csak nagyobb megterheléskor - hosszabb gyaloglásnál, sietésnél - jelentkezik. Később, az érszűkület előrehaladtával a fájdalom nélkül megtett távolság egyre csökken. Mozgásszervi betegségek gyakran egészen hasonló tünetekkel járnak, emiatt egy már meglevő reumatológiai betegség késleltetheti a diagnózist.
Hideg végtagok: a nagyerek keringési zavarára nem jellemző, leginkább kisérkeringési zavart esetén léphet fel ez a tünet. Az elégtelen kiskeringésre utaló jel lehet a kezek, lábfejek hűvössége. A hidegség érzés, a zsibbadás mellett azonban gyakori tünete a cukorbetegség szövődményeként fellépő idegi károsodásnak, a polineuropátiának is.
Töredezett körmök: elégtelen kisérkeringés gyakori tünete
Végtagi fekély: mind a lábakon mind a kezeken akár traumára akár anélkül kialakuló nem vagy nem megfelelően gyógyuló sebek, fekélyek súlyos tünetet jelentenek, és érszűkület irányában azonnali kivizsgálást követel, különösen dohányosokban, cukorbetegekben, vagy akiknek a fekély megjelenését megelőzően már voltak járáskor jelentkező lábikrafájdalmai.
Kiket veszélyeztet az érszűkület?
Az érbetegségek az egész érrendszer területét érinthetik, emiatt egyidejűleg fennállhat a szívkoszorúerek vagy az agyat ellátó erek betegsége is. A korábban szívinfarktust vagy agyi infarktust szenvedett betegeknél az érszűkület tüneteit különösen komolyan kell venni.
Mit tegyünk érszűkület észlelése esetén?
Érszűkületre utaló tünet vagy akár már gyanújel esetén is indokolt az orvosi (angiológus) kivizsgálás. A korai felismerés fontos az időben megkezdett kezeléshez. A betegség következményei súlyosak lehetnek, emiatt végtag-amputáció elkerülése céljából mind a beteg mind az orvos részéről a fegyelmezettség, rendszeresség fontos elemek.Forrás:hazipatika
AMENNYIBEN KÍVÁNCSI EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRA, KÉRJEN IDŐPONTOT ÜZENETBEN VAGY TELEFONON: 06-70-321-1100